Az újságíróknak mindenről tudni kell, még a nyári gumikról is egy kiállításon

Nem régen történt, hogy mivel szabadúszó újságíróként dolgozom, elég sok felkérésemnek köszönhetően elküldtek egy jármű expo-ra riportot készíteni. Ezzel még nem is lett volna gond, a fejtörést inkább az okozta számomra, hogy kikötésként elmondták, a megrendelésnek köze van egy új weboldal létrehozásához, és mivel egy nagyon profi nyári gumikeresőt szeretnének létrehozni rajta, ezért a gumiabroncsokat állítsam a kutatásom és cikk középpontjába.

Sokféle helyen jártam már, mentem külföldre is éttermi kóstolóként álruhában, hotelek ellátási módjáról és személyzetről kellett írnom, beépített emberként céges tréningekről, és még gyereknapi rendezvények beszámolói és természetes alapanyagokból készült ételreceptek is kerültek ki a kezem alól. Azt szeretem a legjobban, ha olyan témáról írhatok, ami igazán foglalkoztat, és kihívást is jelent. Olyankor előtör belőlem az újságírói szenvedély és lelkesesedés, hatalmas lendülettel tudom belevetni magam, és nagyon erősen a témára koncentrálok, nem akarom kiengedni a kezem közül a kontrollt, gondolataim bugyraiból az információkat.

Szeretek minden részletre odafigyelni és persze emlékezni is rá. Annak ellenére, hogy az agyam, furcsa eszmefuttatások buja dzsungele, szerintem egész jó rendszerező erő működik benne, gyorsan képes vagyok meglátni a lényeget, még akkor is, ha akkor hallok először egy témáról. Persze igaz ez akkor, ha tudom bármihez is kötni, ahogyan a hosszú távú memória működik, a rövidtávúval összefüggésben, hiszen ott akkor jegyzünk meg könnyen valamit tartósan (rövid távú), hogyha valamilyen úton-módon hozzá tudjuk kapcsolni egy hosszú távban tárolt emlékhez.

Például valószínűleg akkor jegyzünk meg valakit arcról, hogyha pont olyan az orra, mint a legjobb barátnőnknek, vagy a haja, mint Tom Hanksnek, hogyha semmi számunkra ismerős nincs a kinézetében, és csak ez alapján ítélünk, nagyon gyorsan elfelejtjük minden valószínűség szerint. Lényeg a lényeg, sok téma megfordult már a papíromon és képernyőmön, de ehhez foghatót még sosem kaptam. Én, egy jármű expón? Elképzelni is nehéz volt. De az még hagyján lett volna, ha egy kis felszínes bemutatót kell róla írnom, na de egy gumiabroncsokra koncentráló részletes leírást? Úgy éreztem meghaladja a képességeimet ez a dolog, úgyhogy elrángattam magammal egy barátomat, aki azért valamelyest jártas benne, hogy hogyan működik egy kocsi belülről és egyáltalán mit kell kicserélni rajta évente, meg mik a jellemzői egy gumiabroncsnak. Mutatott is egy weboldalt, ahol egy jól működő kereső működik és könnyebben el tudok igazodni, mert össze van gyűjtve egy csomó információ ezekről a dolgokról, a téli meg nyári gumikról, meg a négyévszakosok is ott vannak.

Hát, elsőre elég kínai volt, az az igazság, de ahogy tovább nézegettem, valami mégis megmaradt belőle a fejemben, és a sokadik elolvasás után az agyam kialakította a kis képét, amit koncentráltan el akartam raktározni. Úgyhogy a nyári gumi tulajdonságait igyekeztem egyik kedvenc tengeri nyaralásunkhoz kötni, a sebességi indexnél pedig, ami ugye az adott gumiabronccsal megengedett legnagyobb sebességet határozza meg, azt kötöttem össze, hogy pl. ha az L jelölte a 120 km/h sebességet, akkor bevéstem, hogy 120 másodpercig tartana írnom egy lótuszvirágról (nagyon szeretem őket) egy kisebb szöveget, az M, az a méz lett, és 130 másodpercig tartana.

Fura eszmefuttatás, de mindenesetre segített. Így sok lényeges információt meg tudtam jegyezni, és szerencsére a barátom is sokat segített, mert olyan kérdéseket tudott feltenni a kiállítóknak, amik nekem talán sosem, vagy egy tanfolyam után jutottak volna eszembe. Azért kihívásnak kihívás volt. De ha nincs a weboldal, az elrángatott barát és a hosszú távú memóriás ötlet, nem tudom mit írtam volna. A kereső egyébként egész jó lett, a leírásommal egyetemben.nyári gumikereső